A járvány okozta válság leginkább a nagyvárosokat sújtja, Budapestnek is komoly bevételkieséssel kell számolnia. Vajon hogyan tudja ebben a nehéz helyzetben támogatni az önkormányzat a munkavállalókat és a helyi vállalkozásokat, mikor maga is komoly forráshiánnyal küzd? A Budapest Restart hetente jelentkező, hatrészes videosorozata tematikusan vette végig a talpra állás folyamatát, melynek záróepizódja most a gazdaságra fókuszált. Karácsony Gergely főpolgármester vendége ezúttal Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke volt. A beszélgetést Krizsó Szilvia televíziós újságíró vezette.
„A bevételeink drámai mértékben visszaestek. Hogy mennyire, azt nem tudjuk még pontosan, de a helyzetünk valahol a nagyon rossz és a pokolian rossz között van. Nem akarom elviccelni, hiszen az egész világ, és egész Magyarország megszenvedte a válságot, de a főváros kiesése arányaiban jóval nagyobb mint máshol.” – vázolta a helyzetet Karácsony Gergely főpolgármester.
Mint elmondta, a járvány és az azt követő visszaesés épp azokat az ágazatokat sújtotta legjobban, amelyek a nagyvárosokhoz köthetők. Ilyen például a turizmus és a vendéglátás. Nem véletlen, hogy ennek a újraélesztését különösen fontosnak tartja a főváros, ezért is indította el a Budapest Restart Cardot. További komoly érvágást jelentett a közösségi közlekedés forgalmának drasztikus visszaesése. Mindez durván ötvenmilliárd forint bevételkiesést jelent ebben az évben. Ha ezt átváltjuk a manapság előszeretettel használt mértékegységre, akkor az két Lánchídnyi összeget jelent – jegyezte meg a főpolgármester, aki hozzátette azt is, hogy „mely Lánchíd természetesen fel lesz újítva”.
Ám, ha ez a kiesés nem lenne elég, harminc év után először az állam nem támogatja a fővárost, hanem elvesz tőle. Vagyis hiába ad pénzt arra, hogy Budapest fenntartson olyan, az egész ország számára fontos közszolgáltatásokat, mint a múzeumok vagy a könyvtárak, ennél sokkal többet von el. És nem csak idén, hanem a tervek szerint 2024-ig minden évben. Igaz ugyan, hogy a főváros jelentős megtakarítást örökölt az előző vezetéstől, de sajnos ezzel szinte megegyező nagyságú adósságot is. És akkor a nem pénzbeli adósságokról – sürgős cserére váró főnyomócsőről, hibás utak kijavításáról stb. – nem is beszéltünk. Szerencsére az Európai Unió támogatásaiból valószínűleg jut ezekre, ám a februárban elfogadott költségvetést természetesen teljes mértékben el kellett vetni.
És mi történik mindeközben a város lakóival? A járvány miatt munka nélkül maradtakkal, vagy a nehéz helyzetbe került munkavállalókkal és munkáltatókkal?
(fotó: Boros Bence / unsplash)
Segítség a munka nélkül maradtaknak
Köllő János közgazdász, az MTA KRTK tudományos tanácsadója egy videóbejátszásban arról beszélt, hogy bár nincsenek pontos adataik, a foglalkoztatás csökkenését durván 3,5-4 százalékosra becslik az országban. Ez nagyjából megfelel a 2008-2010-es, nagy válság idején mérttel, és a legjobban épp Budapest, valamint az ország észak-nyugati régiója szenvedte meg a visszaesést. Az állás nélkül maradtaknak azonban csak durván a fele jelent meg munkanélküliként, a többiről nem tudunk semmit. Pedig vannak lehetőségek Budapesten is, mégpedig a legkülönbözőbb területeken.
„Tudunk állást kínálni azoknak is, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettségük se, és akár olyanoknak is, akik idegen nyelvű munkát keresnek. Sokan nem gondolnak arra sem, hogy a közfoglalkoztatás nem csak hólapátolást és fűkaszálást jelent – melyek természetesen szintén nagyon fontosak –, hanem akár irodai munkát is.” Erről már Dombay–Petik Rozália, a Budapest Esély Nonprofit Kft. szakmai vezetője beszélt. Ennek a fővárosi cégnek az a feladata, hogy összekösse a munkavállalókat és a munkaadókat. Bár már jó ideje működnek Budapesten, valószínűleg jóval kevesebben tudnak róluk, mint ahányan rászorulnának a segítségükre. Karácsony Gergely úgy véli, a közfoglalkoztatásnak csak akkor van értelme, ha az magában hordozza a továbblépés esélyét. Éppen ezért a főváros oktatási programokkal fogja párosítani az állami kezdeményezést, így mutatva kiutat. Ehhez indítják el a Közegészségügyi Start Program, az Idősgondozási Start Program, és a Digitális Start Program mintaprojekteket.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint is csak ez jelenthet megoldást. Mint elmondta, az állami közfoglalkoztatással két probléma lehet. Vagy olyan munkát kap valaki, aminek nincs valódi tétje, és akkor az felesleges; vagy komoly munkát végez valaki, akkor viszont nehezen érthető, miért nem kap azért tisztes fizetést és a többi munkavállalót megillető jogokat. Szerinte ezzel a Főváros által kínált plusszal van értelme az eredeti programnak, hiszen a cél az, hogy a foglalkoztatott idővel át tudjon lépni az elsődleges munkaerőpiacra.
Ehhez persze el kell érni a rászorulókat. A főpolgármester tervei szerint a szervezet hamarosan kimozdul a belvárosból, hogy egy amolyan roadshow-hoz hasonlóan, üresen álló ingatlanok bevonásával, eljussanak azokhoz, akiknek fontos lenne megismerniük ezt a szolgáltatást. Véleménye szerint gyakran nem is az a legfőbb segítség, ha állást kínálnak a munkanélkülinek, éppen ezért kell, hogy ezek a szolgáltatások személyre szabottak legyenek. Lehet, hogy valaki csak azt nem tudja, hogyan kell egy motivációs levelet megírni, vagy felöltözni egy állásinterjúra.
Segítség a munkavállalóknak
„A fizetések visszafogása ebben a helyzetben csak mélyíti a válságot.” – véli Karácsony Gergely. A fővárosi cégeknél nem is volt sem leépítés, sem bércsökkentés a nehéz időkben. Sőt, a BKK-nál épp a válság előtt egyeztek meg az emelésről, amelyből szintén „nem táncolt vissza” a főváros. Kordás László szerint is hasznos, hogy a fővárosi cégeknél már a járvány berobbanása előtt lezajlottak a bérmegegyezések, mert így nem tartották bizonytalanságban a munkavállalókat. Ennek hosszú távon a cégek is előnyét látják: azok tudtak leghamarabb talpra állni, akik megtartották az alkalmazottakat a válság idején is.
A munkavállalókat azonban nem csak az esetleges leépítés veszélye fenyegeti. Nagyon sokak kénytelenek voltak szabadságra menni a járvány idején, vagy csak most kényszerülnek arra, hogy az ott szerzett lemaradást behozzák. Egyszóval most nem tudnak szabadságot kivenni, nyaralni menni. Az úgy nevezett 10×10-es program abban segít, hogy a gyerekek táborokban vegyenek részt, ezen a sok szempontból nehéz nyáron is. Összesen százmilliós keretről van szó, vagyis tízezer gyermeket támogatnak fejenként tízezer forinttal, amennyiben a programok heti díj kevesebb, mint 35 ezer forint.
(fotó: BVA Facebook)
Segítség a vállalkozásoknak
A turisztikai vállalkozások támogatásáról már esett szó, de ahol van lehetősége, ott minden kis és középvállalkozásnak igyekszik segíteni a főváros. Ezért függesztették fel a járvány alatt a bérleti díjak beszedését, és az elmúlt négy hónapra utólag is csak csökkentett összeget szednek be. Ez attól függően, hogy milyen áldozatokkal járt a bérlőknek a járvány időszaka, 25, de akár 90 százalékos kedvezményt is jelenthet. „Igen, ez nekünk is kiesés, de sokuk úgysem tudná kifizetni a tartozását. Most minél több pénzt és támogatást teszünk a helyi gazdaságba, annál valószínűbb hogy rövidebb lesz a válság.” – foglalta össze Karácsony Gergely a döntés hátterét.
Emellett sok területen javasolnak változtatást, például a taxisok támogatása érdekében. Taxizni csak tíz évnél fiatalabb járművel lehet – nagyon helyesen –, ám jelen helyzetben sokan nem engedhetik meg az új gépkocsit. Éppen ezért kezdeményezni fogják, hogy ideiglenesen mentesüljenek a jogszabályi kötelezettség alól azok, akiknek épp most lenne esedékes a váltás.
A jövő héten ül le a munkaadókkal a főváros, hogy megbeszéljék a munkakezdés időpontjának módosítását is. A legtöbb helyen általános reggel nyolc órai indítás olyan közlekedési csúcsot eredményez, amit amúgy is nehezen visel Budapest. Hát még most, járványveszélyes időkben. A kötelező távolságtartás miatt jó lenne elkerülni a zsúfoltságot, amit viszont csak széthúzott napindítással lehet elérni. Például a gimnáziumokban, egyetemeken – vagyis azokon a helyeken, ahol a tanulók már nincsenek a szülőkhöz kötve – későbbi kezdésre lehetne átállni. Ebben az ügyben azonban megint csak nem a főváros dönt, viszont mindent meg fog tenni, hogy rávegye az érintetteket a módosításra.
A helyi gazdaságot azonban igyekszik a főváros saját eszközeivel is támogatni. A járvány megmutatta, mennyire sérülékenyek a globális rendszerek. Ahol nem állították le a gazdaságot, ott is recesszió jelentkezett. Egyszerűen azért, mert ezer szállal függnek más országok termelésétől vagy piacaitól. Karácsony Gergely szeretné, ha fizikailag is rövidebb ellátási láncok alakulnának ki. „Például paradicsomot talán be tudunk szerezni Pest megyéből is, nem csak Spanyolországból.” Természetesen nem a piaci versenyt szeretnék megszüntetni, de szeretnének olyan pilotprojekteket elindítani a fővárosi cégek beszerzésénél, ahol a döntésnél a származási hely közelsége is szempont.
A Budapest Restart hatrészes videósorozata ezzel véget ért, de a felelős újraindulás természetesen folytatódik. Hírekkel, elemzésekkel továbbra is jelentkezünk a restart.budapest.hu oldalon, valamint a Városháza Facebook-oldalon. Maradjanak velünk!
