A járvány előtt sokan arra panaszkodtak, hogy túl sok a turista Budapesten, most meg arra, hogy túl kevés. Azaz, hogy szinte egyáltalán nincs. Vajon hogyan lehetne elérni, hogy a főváros ismét kedvelt utazási célpont legyen, de a rengeteg vendég ne zavarja az itt élőket? A Budapest Restart videósorozatának mostani adásában erről beszélgetett Karácsony Gergely főpolgármester, Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, valamint Gerendai Károly üzletember. A műsorvezető ezúttal is Krizsó Szilvia, televíziós újságíró volt.
„Mint minden nagyvárosban, természetesen Budapesten is vannak feszültségek a helyben lakók és a turisták között. Ezek a konfliktusok azonban áthidalhatók. A járvány előtt a budapestiek azokon a helyeken voltak, ahol nincsenek turisták, és fordítva. Olyan stratégiát kell alkotni, ahol a helyiek és a vendégek egymást erősítik, ugyanazokat a helyeket használják.” – foglalta össze Karácsony Gergely, milyen irányban lenne érdemes megváltoztatni a fővárosi turizmust. Hiszen ahogy a közlekedésben vagy a köztérhasználatban sem az a cél, hogy visszatérjünk a járvány előtti állapothoz, úgy a turizmusban is jó lenne magasabb szinten újrakezdeni. Már amikor ismét lehetőség nyílik rá.
Merthogy a közlekedéssel szemben itt még csak hosszú távú tervekről beszélhetünk, egyelőre a túlélésért küzdenek a turisztikai ágazat szereplői. A legtöbben a megszokott éves forgalom negyedével-ötödével számolnak idén.
Nehéz helyzetben az éttermek és a szállodák
Gerendai Károly vállalkozónak csupa olyan fővárosi érdekeltsége van, amelyek megsínylették a járvány időszakát: Michelin-csillagos éttermei épp úgy bezártak, mint a nagyobb szórakozóhelyek, a fesztiválok, vásárok pedig sorra elmaradtak. A Lupa-tó ugyan már kinyithatott, de az elmúlt hetek nem igazán kedveztek a strandolásnak. Mint elmondta, nem lehet általánosítani a vendéglátóhelyek helyzetét illetően. A helyi közönségre alapozók könnyebben nyithatnak újra, mint azok, amelyek a külföldieket célozták meg.
Igaz, az utóbbiak közt is van olyan, amelyiknek érdemes lenne a belföldi vendégkör felé fordulni. Már csak azért is, mert a külföldiek oda szeretnek menni, ahova magyarok is járnak. Ez hitelesíti a helyet. Ugyanakkor a fine dining éttermek, amelyek nemzetközi gasztroturizmusból élnek, most komoly bajban vannak. Az ilyen minőség elérése nagy költségekkel jár, amire idehaza nincs fizetőképes kereslet.
Ekkor pedig felmerül, hogy van-e értelme egyáltalán kinyitnia egy helynek, amely azelőtt kilencven százalékban külföldi vendégeket fogadott. Ez sokszor nagyobb veszteséggel jár, mintha zárva tartanának.
Hasonló a helyzet a hotelekkel, amiről már Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke beszélt. Vannak, amelyek ki sem nyitnak, a legtöbbjük pedig nemhogy nyereséget nem termel az idén, de a tulajdonosoknak kell beletenniük pénzt a fennmaradásukhoz. Szerinte Budapest egyfelől rosszul járt, hiszen a legfőbb küldő országokból (Egyesült Királyság, Németország, Egyesült Államok) idén kevés vendéget várhatunk, a távol-keletről pedig még kevesebbet. Ráadásul a járvány elmúltával az emberek inkább a természet – hegyek és tavak – felé fordulnak először, és csak utána jönnek a városok. Ugyanakkor Budapest jól jött ki a járványból, az elsők között állt talpra, és most biztonságos úti célnak tartják mindenhol.
(fotó: Lénárd Tamás)
Nyaraljunk Budapesten!
A nehéz helyzet ellenére Karácsony Gergely most is úgy fogalmazott, hogy „ezen a téren is folytassuk a minden rosszban van valami jó logikáját.” Szerinte Budapest turisztikai értékeit nagyon sokan nem ismerik Magyarországon, sőt még a fővárosban sem.
A belföldi turizmus élénkítése Gerendai Károly szerint is segíthet a budapesti éttermek helyzetén. Helyben sokkal nehezebb rávenni az embereket arra, hogy változtassanak a szokásaikon, de aki több napra érkezik egy másik városba, annak természetes, hogy egy vendéglátóhelyre megy vacsorázni.
A fővárosnak eddig is voltak kedvezménykártyái, amelyekkel számos szolgáltatást olcsóbban vagy akár ingyen lehet megkapni. Ezeket azonban elsősorban a külföldiek vették igénybe, a hazai közönség nem is nagyon tudott a létezésükről. A most kiadott Restart Budapest Card kifejezetten a belföldi vendégeket célozza meg. A tízezer forintos bérlet 48 óráig érvényes, és közel száz kedvezményes, illetve több mint harminc ingyenes szolgáltatást kínál. Természetesen tudja mindazt, amit a korábbi kártyák (ingyenes közösségi közlekedés, belépő húsz múzeumba stb.), de ingyen léphetünk be vele a sorra megnyíló gyógyfürdők és strandok közül többe is, vagy szállhatunk fel vele a hop on-hop off buszokra.
A számos kedvezmény közül a legcsábítóbb talán az, hogy az akcióban résztvevő 25 szállodában a piaci ár töredékéért szállhatunk meg. Egy háromcsillagos hotelben egy kétágyas szobát már éjszakánként 12 ezer forintért kivehetünk vele. Ugyanakkor Flesch Tamás szerint – 30 ezer forint/éj/szoba áron – akár a budapestieknek is érdemes kipróbálni, milyen turistának lenni Budapesten, egy ötcsillagos hotelben.
Egyre szabadabb a Duna-part
A Restart Budapest Card mellett számos más intézkedés segít abban, hogy újra felfedezzük Magyarország fővárosát. Ez a folyamat már megkezdődött a kevésbé ismert rekreációs zöldfelületek összegyűjtésével, vagy a pesti rakpart hétvégenkénti megnyitásával, amikor az autóforgalom elől lezárt területet a gyalogosok és a kerékpárosok vehetik birtokba. Karácsony Gergely ismét kiemelte, hogy mennyire fontos újra megteremteni Budapest és a Duna kapcsolatát, amit a 70-es 80-as években elveszített sok más európai nagyvároshoz hasonlóan. Annál is inkább, mert vannak helyek, ahol ezt a folyamatot sikerült visszafordítani, és épp azzal a módszerrel, amit most Budapest is követ. Párizsban is ideiglenes megnyitásokkal kezdték, de mára teljesen természetes, hogy élettel teli a Szajna partja. A megkezdett munka folytatódik, hiszen augusztus 25-től három héten át hétköznapokon sem lehet majd behajtani a rakpartra a Margit híd és a Lánchíd között.
És ha már Lánchíd. Természetesen ez a manapság sokat emlegetett műemlék is szóba került a beszélgetésen. Mint a főpolgármester elmondta, valóban nem lesz idén tűzijáték rajta, ugyanis az valamennyi szakvélemény szerint károsítja a hidat. A tűzijátékot amúgy is érdemes lenne felülvizsgálni később, sok más nagyváros példáját követve, hiszen nem csak a levegőt szennyezi, de háziállatokat – elsősorban a kutyákat – épp úgy megzavarja, mint a vadvilágot.
Ugyanakkor vannak területek, ahol szerencsére közel áll egymáshoz a kormány és a főváros álláspontja, ez pedig a szállodahajók kérdése. Egyfelől nagyon jó, hogy itt vannak. Sőt vannak tervek is, hogy a jövőben Béccsel összefogva igyekezzen Budapest vendégeket fogadni a tengerentúlról és a távol-keletről. Ugyanakkor ezeknek az óriáshajóknak semmi keresnivalójuk a belvárosban, ahol zajosak, szennyezik a levegőt, és legfőképp elvágják a folyótól a városlakókat. Éppen ezért hamarosan kicsit kijjebb szorulnak majd. A Bálna dunai turisztikai központtá alakul, a szállodahajók pedig Szabadság hídtól délre köthetnek majd ki.
Ez azt jelenti, hogy egy lépéssel megint közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy visszakapjuk a partot. Budapestiek és turisták egyaránt.
