A tervezés részeként a mintaprojektek július és október között valósulnak meg, melyeket – indulásukat követően – interaktív online felületen lehet véleményezni.
Budapesten – a környező, hasonló méretű nagyvárosokhoz képest – magas a közlekedésbiztonsági kockázat, áltagosan heti egy ember veszti életét a közutakon. A közlekedésbiztonság javításának egyik pillére a gépjárműforgalom mértékének és sebességének csökkentése, amely egyben a klímavédelmi célok megvalósítását is segíti.
Átfogó terv készül 2021-ig
A Főváros idén áprilisban döntött arról, hogy a közlekedésbiztonság javítása, ezzel a városi életminőség növelése érdekében tervezési folyamatot indít, melyet széles körű társadalmi egyeztetés kísér. A Fővárosi Közgyűlés által 2019. májusában – azaz még a korábbi városvezetés idején – elfogadott Budapesti Mobilitási Tervvel összhangban az intézkedések célja:
- a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele – a halálos kimenetelű és súlyos sérülést okozó balesetek csökkentése;
- a közlekedésből eredő zaj- és légszennyezés mértékének csökkentése;
- a város élhetőségének, a közterületek minőségének növelése;
- a szelíd közlekedési formák, a gyaloglás és a kerékpározás, valamint a közösségi közlekedés segítése;
- a helyi kiskereskedelem, vendéglátás, a kereskedelmi és kulturális tengelyek erősítése.
Budapesten jelenleg is viszonylag nagy a forgalomcsillapított zónák aránya. Jelenleg a teljes budapesti úthálózat egynegyede fő- és gyűjtőút, háromnegyede mellékút, a teljes úthálózat egyharmada ma is lakó-pihenő övezetként vagy 30 km/h-ás sebességcsillapított zónaként működik a lakóterületek védelmében. Az utak legnagyobb részén, nagyjából felén 50 km/h a megengedett sebesség. Emelt sebességűnek számít a főúthálózat egyharmada, ami a teljes úthálózat 7%-a.
Az életkörülmények javítása, továbbá a gyalogos- és kerékpárforgalom biztonsága érdekében javasoljuk a korlátozott sebességű övezetek kiterjesztését a belső városrész kritikus részeire és a dominánsan lakófunkciójú városnegyedekre. A forgalomcsillapítási intézkedéseket a lakóterületek mellett különösen az oktatási és egészségügyi intézmények, parkok és játszóterek környékén indokolt bevezetni, mivel a balesetek és a légszennyezés szempontjából leginkább az idősek és a gyerekek veszélyeztetettek.
A sebességcsökkentés egyik elsődleges célja a súlyos és halálos kimenetelű balesetek megelőzése. A közlekedésben a gyalogosok és a kerékpározók a legvédetlenebbek: a halálos áldozatok majdnem fele vétlen gyalogos vagy kerékpáros, miközben a balesetek 85%-át a gépjárművezetők okozzák. A balesetek kimenetele szempontjából a sebesség döntő tényező: míg 30 km/h-ás sebességgel 5%, 50 km/h-ás sebességgel már 50% az esélye annak, hogy a gyalogos nem éli túl a balesetet. 70 km/h-ás sebesség esetén pedig gyakorlatilag elkerülhetetlen a tragédia.
Az „önmagukat magyarázó utak” rendszerének következetes kialakítása (a felesleges, túlméretezett kapacitások csökkentése, a közlekedésbiztonságot fokozó elemek kiépítése) segíti a sebesség helyes megválasztását. Ezek mellett a lakóterületektől távolabb fekvő főutakon, autópálya bevezető szakaszokon természetesen továbbra is indokolt a nagyobb sebesség a forgalom haladásának segítése érdekében.
Mintaprojektek és társadalmi egyeztetés indul 2020 nyarán
A Főváros döntött arról is, hogy a tervezés részeként a kerületekkel együttműködve, Budapest különböző területeinek sajátosságaihoz igazodva, kisebb területeken valósuljanak meg mintaprojektek, melyeket az érintett lakosságot és a területet használókat megszólító társadalmi egyeztetés kísér. A mintaprojektek a nyár folyamán, július és október között valósulnak meg, melyeket – indulásukat követően – interaktív online felületen lehet véleményezni. A mintaprojektek során szerzett tapasztalatok és társadalmi visszajelzések beépítésével készül az akcióterv 2020 végéig a BKK koordinálásával és a Budapest Rendőr-főkapitányság bevonáslával. E több lépcsős közös munka eredményei alapján a konkrét intézkedések 2021 folyamán, ütemezetten vezethetők majd be.
Mindannyian jól járunk
A mintaprojektek és az akcióterv megvalósítása hozzájárul egy élhetőbb, egészségesebb és biztonságosabb lakókörnyezet kialakításához: javuló közlekedésbiztonsági helyzet, kevesebb áldozat, tisztább levegő, kisebb zaj, több felület a városi élethez és az aktív közlekedéshez, ezáltal egészségesebb városlakók, kellemesebb környezet várható eredményként.
Az aktív és környezetbarát közlekedési módok ösztönzésével és a gépjárműforgalom csillapításával csökken a forgalmi torlódások mértéke: összességében kevesebb autó lesz az utakon, így egyenletesen, torlódásmentesebben tudnak haladni. A forgalomcsillapítás kisebb torlódásokat, végeredményben kiszámíthatóbb közlekedést jelent egy biztonságosabb környezetben.
(borítókép: Balla-Schottner Bence / unsplash)
