Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest járvány utáni újraindítása. Péntektől már nemcsak a teraszokon, hanem az éttermeken belül is ki lehet majd szolgálni a vendégeket. Ugyanakkor az igazán fontos folyamatok jó része még mindig szabadtéren zajlik: a hétvégenként megnyíló rakpart, az önszerveződő termelői piacok és a formálódó kertmozihálózat mind azt bizonyítják, hogy a főváros nem egyszerűen visszatér a járvány előtti állapothoz, hanem újjászületik. A Budapest Restart múlt héten indult videósorozatában, Karácsony Gergely hétről hétre szakértőkkel beszélget a nyitásról, különböző szempontokból közelítve meg a kérdést. A főpolgármester vendége ezúttal Mautner Zsófia gasztroblogger-szakíró és Dúll Andrea környezetpszichológus volt. A beszélgetést Krizsó Szilvia, televíziós újságíró vezette.
„A budapestiek helytálltak. Most meg kell kapniuk a szabadságot.” – foglalta össze Karácsony Gergely röviden, mit is jelent a fővárosnak a döntés: a szükséges szabályok betartásával, péntektől az éttermek belső tereiben is folyhat vendéglátás. Ugyanakkor kiemelte, bármennyire is jó, hogy visszafoglalhatjuk a belső tereket, legalább ilyen fontos, hogy kinn is új tereket foglalhatunk el.
Rakpart: a kísérlet sikerült!
A pesti alsó rakpartot ezentúl egész nyáron, minden hétvégén megnyitják majd a kerékpárosok és a gyalogosok előtt. Az első alkalom még csak a kísérletezés időszaka volt a 3,5 kilométer hosszú, ideiglenes sétányon, ám az olyan jól sikerült, hogy ezentúl szeptemberig minden hétvégén megismétlik.
„A folyópartok el lettek szakítva a város szerves fejlődésétől, és nagyon régi a vágy, hogy ezeket a kapcsolatokat újra megteremtsük. Ez a választási programomban is szerepelt.” – emlékeztetett Karácsony Gergely, aki elmondta azt is: eredetileg vendéglátást, zenészeket és más programokat is szerettek volna ide szervezni, de a járvány keresztülhúzta a terveket. „Most nem volt semmi más, csak a város és a Duna, és ez mégis elég volt.”
Rengetegen mozdultak ki szombaton és vasárnap az új sétálóövezetbe, ahol szemmel láthatóan mindenki jól érezte magát. Dúll Andrea környezetpszichológus szerint ez természetes, hiszen nagyon fontos a többheti bezártság után a kiszabadulás élménye. Ilyenkor az emberek ambivalens érzelmi állapotban vannak, és egy-egy ilyen lehetőség a jó hangulat irányába löki őket. Ugyanakkor szerinte később nem árt valóban programokat szervezni, hiszen miután a kezdeti eufória alábbhagy, a hely önmagában kevés lesz. Ehhez viszont érdemes figyelni azokat a spontán folyamatokat, amelyek szinte maguktól tartalommal töltik meg az újonnan megnyílt teret.
Zöldfolyosók szembeszélben
Persze nem a rakpart az egyetlen új terület, ahová kiszabadulhatnak végre a fővárosi polgárok. Csak esetleg nem is gondolunk arra, mennyi lehetőség áll még előttünk. Karácsony Gergely szerint azért kellett lezárni egy időre a Margitszigetet, mert a legtöbb budapesti mentális térképén csak néhány zöldfelület él, s közöttük épp ez a legnépszerűbb. Félő volt, hogy elárasztja azoknak a tömege, akik épp a tömeget igyekeznek elkerülni.
Ezért is fontos az a zöld térkép, amelyet ugyan a járvány idejére állított össze a főváros, de utána is kifejezetten hasznos lesz mindazoknak, akik a lakóhelyük közelében szeretnének felfedezni valami újat. Igaz, ezeket az intézkedéseket nem könnyíti meg, hogy most összesen 14 milliárd forintot vont el a fővárostól a kormányzat. Maradnak tehát azok az egyszerű lépések, amelyekben szerencsére a kerületek is partnerek: a VI. és a VII. kerületben is zártak már le területeket az autóforgalom elől, hamarosan a IX.-ben is indul egy hasonló próbaüzem. A járványnak köszönhetően térhetnek vissza Budapestre az egykor oly népszerű kertmozik is. Hamarosan a főváros számos pontján indulhatnak meg a szabadtéri filmvetítések.
Nem várt tömegek a teraszokon
Mautner Zsófia, az ismert gasztroblogger a veszélyhelyzet idején is igyekezett a saját eszközeivel segíteni a parkolópályára szorult vendéglátóhelyeket. Mint elmondta, nagyon várta az újranyitást, de kicsit tartott is tőle. Még két hete is azzal hűtötte éttermes barátait, hogy ne csüggedjenek, ha az első időszakban nem lesz tömeg. Az emberek óvatosak, nem fogják rögtön megrohanni az újranyíló helyeket. Ám, mint mondta: „Épp az ellenkezőjét tapasztaltam. Magamon is!”
Szerinte a járvány negatív hatása nem egyformán sújtotta az egyes étteremtípusokat. A nagyobbakat, drágábbakat jobban. Ezek elsősorban a turizmusra alapoztak, minőségi alapanyagokkal és nagy tudású szakemberekkel dolgoztak. Nekik többe kerül kinyitni, mint zárva tartani. Ugyanakkor a pici, független, családi alapon, gigabefektetők nélkül működők helyzete kicsit talán jobb. Azoké, amelyeknek van lojális törzsközönségük, üzenetük, víziójuk, tartalmuk. Amelyek az elmúlt hetekben is igyekeztek működni, jelen lenni, házhoz szállítani, kommunikálni vagy jótékonykodni.
Ennek kapcsán Karácsony Gergely nem csak azt emelte ki, hogy mennyire fontosak az éttermek és kávézók: „ezek nélkül nem város egy város”. Hanem azt is, hogy a Budapest – Bécshez hasonlóan – szerette volna vendégül látni a polgárait az éttermeiben. Ezzel nemcsak közösen ünnepelhették volna az itt élők az újraindulást, de egyúttal a bajba jutott vendéglátás is támogatáshoz jutott volna. Nem így történt. Az elmúlt napokban olyan példa nélküli terheket rótt a kormány a fővárosra – nincs még egy település Magyarországon, amely nettó befizetője lenne a központi költségvetésnek – hogy ezt a gazdaságélénkítő, mégis minden budapestit támogató gesztust nem léphette meg a főváros.
Az a város jó, ahol jó lakni
Az éttermek, kávézók újranyitásának, sőt magának a gasztroforradalomnak sem csak az az egyetlen hozadéka, hogy ismét élettel telhetnek meg a budapesti utcák. Sőt, nem is csak az, hogy végre lélegzethez jut számos fővárosi kis és középvállalkozás. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy milyen közösségszervező ereje van egy-egy ilyen kezdeményezésnek.
Mautner Zsófia régi álmát váltotta valóra például, amikor egy termelői piacot hozott össze egy étterem helyén. Mint elmondta két éve tervezi ezt: egy olyan fórumot, ahol a budapesti éttermeket, fogyasztókat össze lehet kötni a minőségi árut előállító vidéki kistermelőkkel. Sajnos egyáltalán nem olyan könnyű civilként egy ilyet keresztül vinni, hiszen rengeteg munkával és ügyintézéssel jár. Ám amikor beütött a járvány, gyakorlatilag két nap alatt megszervezték. Ehhez elmondása szerint kellett egy nyitott étterem-tulajdonos, egy gyorsan reagáló kerület, civilek lelkes munkája, és egy olyan összetartó, erős identitású, társadalmilag aktív lakóközösség, amilyen a 13. kerületet mindig is jellemezte. Dúll Andrea hasonlóképp fogalmazott, szerinte is nagyon fontos a helyi identitás, ami a járvány idején sokakban erősödhetett. Itt a lehetőség megismerni közvetlen lakóhelyünket, akár egyedül, akár szervezett séták keretében. Ezekből a szomszédságokból áll össze azután a kerület, amely már igazi identitásteremtő szint, melyekre aztán budapesti, magyar és európai identitásunk is épül.
Karácsony Gergely is a helyi közösségek megteremtésében látja a város jövőjét, hiszen számos külső kerület van, ahol hiányoznak a városközpontok. Pedig a cél nálunk is hasonló lenne, mint Párizsban, amelyik 15 perces város szeretne lenni: mindent el lehessen érni negyedórán belül, ne kelljen hozzá keresztülutazni a metropoliszt. A főpolgármester szerint Budapest kisebb mint Párizs: „legyen nálunk ez a távolság tíz perc!”
Mint mondta, közhely, de azok a városok jók, amelyekben jó lakni. Ezért szeretné, ha a jövőben nem csak a turistáknak lenne Budapest-kártya, hanem az itt élőknek is. A fővárosi cégek bevonásával, folyamatosan a ciklus végéig átívelő program keretében szeretnék különböző kedvezményeket nyújtani a fővárosiaknak. De erről majd – sok egyéb mellett – a Budapest Restart egy későbbi adásában beszélgetnek a résztvevők.
