Új kihívások
Az újtípusú koronavírus-járvány gyökerestül megváltoztatta az életünket, a budapesti lakosokat, vállalkozásokat és az önkormányzatokat is új kihívások elé állította. A járványveszély egyik pillanatról a másikra rendezte át az egész életünket, többek között a közlekedési szokásokat, a közterek használatát és a mindennapos ügyek intézését. A veszélyhelyzet különösen kedvezőtlenül érintette a kis- és középvállalkozásokat, de egyes ágazatok (pl.: turizmus, kultúra, személyes kontaktust igénylő szolgáltatások) gyakorlatilag teljesen leálltak. Maga a betegség elsősorban az idősek és a krónikus betegségben szenvedők számára veszélyes, de fokozottan érinti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat is. Budapest helyzetét tovább nehezíti a Kormány részéről a bevételi források részleges elvonása, illetve az állam és az önkormányzatok közötti bizonytalan feladat- és hatáskörmegosztás, melyek akadályozzák a tervezést.
A járványveszély várhatóan hosszan elnyúló gazdasági válságot, a gazdasági környezet gyökeres megváltozását eredményezi, és a szakértői előrejelzések szerint fel kell készülnünk a járvány újabb hullámaira is. A járvány nyomán a jövő kiszámíthatatlanná vált, a korlátozások enyhülését követően is változások elé nézünk a város életében. Ezért fontos, hogy a Főváros rugalmas hozzáállással, a megújulásra való képesség erősítésével tudjon alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokhoz.
Új lehetőségek
A Budapest Restart egy középtávú akcióterv, célja, hogy a biztonságos, élhető környezet megteremtésével, illetve a változó szociális és gazdasági körülményekhez való folyamatos alkalmazkodással elősegítse, hogy Budapest hosszú távon is egy sokszínű és biztonságot nyújtó város legyen. Ennek érdekében a program felkészíti a fővárosi közszolgáltatásokat a várhatóan elhúzódó, több hullámban érkező járványra, valamint megkezdi a város normális életének újraindítását.
A program fókuszában a városi terek használatának újragondolása, a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés vonzóvá tétele, a gazdaság élénkítése, a kulturális élet és turizmus újraindítása, a szociális ellátórendszer fejlesztése, a civil szervezetek támogatása, valamint az önkormányzatiság fejlesztése áll.
A korlátozások, lemondások és embert próbáló feladatok mellett az elmúlt hónapok egyben rávilágítottak mindennapos életünk gyenge pontjaira vagy épp kihasználatlan erőforrásaira és a közösség összetartó erejére is. Az újraindítás ezért egyben lehetőség az újratervezésre is, amely során számba vehetjük, hogy mi az, amiben esetleg a járványhelyzet során jobbak voltunk, és érdemes megtartanunk – és mi az, amit másként, jobban tudunk csinálni a jövőben.
Új megközelítés
A Budapest Restart program a rövid távon megvalósítható intézkedésekre fókuszál, azonban a járványkezelésnek és a kialakult válságból való kilábalásnak nagyon sok hosszabb távú következménye, fejlesztési igénye van. Ezek az intézkedések és projektek a készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiába épülnek be. Az ITS jogszabályok által megszabott módon, a fejlesztési leltárra és a főpolgármesteri választási programra alapozva készül, célja a Fővárosi Önkormányzat 2021-2027 között tervezett fejlesztési terveinek összehangolása. Az ITS 2027 tervezéséről ezen az oldalon található további információ.
Az új városvezetés a részvételre helyezi a hangsúlyt a várostervezésben is. Célunk, hogy a lehető legtöbb véleményt meghallgatva, minden érintettet bevonva, olyan várost építsünk, amiben mindenki szempontja érvényesülhet. Ennek megfelelően a Budapest Restart program egyes intézkedéseit is széles körű társadalmi bevonás kíséri.
Ismerje meg a Budapest Restart programot, mondja el véleményét, és indítsuk újra együtt Budapestet!