A járvány – minden szörnyűsége ellenére – hatalmas lehetőség elé állította a világ nagyvárosait: végre zöldebb és közösségibb lehet a működésük. Budapest pedig élni fog ezzel a lehetőségekkel. Annál is inkább, mert az átalakulás nem jár minden esetben áldozattal és lemondással, sokszor elég okosan, figyelmesen újragondolni megrögzött szokásainkat. A Budapest Restart programjáról hatrészes videósorozat indult a városháza YouTube-csatornáján, melynek első részében Karácsony Gergely főpolgármester Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval és Polyák Levente urbanistával beszélgetett Krizsó Szilvia televíziós műsorvezető moderálása mellett. Az első beszélgetés során általánosságban került szóba a város újraindítása, az egyes témákat pedig hétről hétre bontják majd ki a folytatásban.
A járvány megfékezése a fővárosiak sikere
„Nem hiszek abban, hogy a világot erős vezetőknek kell irányítaniuk, akik azt gondolják, hogy mindenhez értenek. Én az erős közösségekben hiszek, ahol a vezetőknek az a dolguk, hogy ezeket a közösségeket erősítsék.” – mondta a beszélgetés elején Karácsony Gergely. Szerinte a járvány első hullámát viszonylag jól átvészelte az ország, ám ezt a sikert nem a vezetők, hanem elsősorban a magyar emberek, mindenekelőtt a budapesti polgárok érték el.
Ennek szép példája, hogy mikor – két héttel a kormány döntése előtt – a főváros elrendelte, a kötelező maszkviselést a közösségi közlekedés járművein, arról folyt a vita, vajon milyen szankciókkal érhetnék el ezt. Végül arra jutottak, hogy ilyenek nem lesznek, bíznak az emberekben, a polgári öntudatban. A BKK visszajelzései ezt igazolták, hiszen az utasok 98 százaléka, mindenféle figyelmeztetés nélkül betartotta ezt az óvintézkedést.
Persze még mindig nem tudjuk, túl vagyunk-e a nehezén. Fel kell készülni arra, hogy ismét nőhet a fertőzöttség, ehhez pedig nagyon fontos, hogy állandóan rendelkezzünk adatokkal. Ezért folytatja a főváros a tesztelési folyamatot – melyet amúgy szintén a kormány előtt kezdett el –, hogy lássa, ha újabb intézkedésekre lesz szükség.
Ugyanakkor nem csak egy esetleges második járványhullámra, hanem az azt követő gazdasági válságra is számítani kell, mely Karácsony Gergely szerint nagyobb lehet, mint a 2008-as volt. Akkor ugyanis a nagy bankok dőltek be, magukkal sodorva a gazdaságot, most azonban a kisvállalkozások kerülnek először veszélybe.
Ezt a folyamatot pedig csak összefogással, partnerséggel lehet majd megállítani, visszafordítani. Bármennyi forrást is von el a kormányzat az önkormányzatoktól, nélkülük nem tudja megoldani a kialakuló problémákat. Akár közmunkaprogramról, akár a kkv-k megsegítéséről, akár a szociális ellátásról van szó. A főpolgármester szerint felfoghatatlan, miért nem indult el még mindig ez az együttműködés.
Zöld gazdasági fordulat
A veszélyhelyzet idején megváltoztak a mindennapi szokásaink, megváltozott a város élete. Nagy kérdés, hogy a járvány lecsengése után mennyire akarunk, vagy tudunk egyáltalán visszatérni a régi kerékvágásba. Ürge-Vorsatz Diána szerint nincs is választásunk: „Ha ezt nem fogjuk fel, ha ez a figyelmeztetés nem volt elég, akkor mit fogunk fel?” Úgy véli, ha most ott folytatjuk, ahol a járvány előtt abbahagytuk, akkor csak pár évünk, évtizedünk van hátra. Ami most zajlik, az szerinte csak „ízelítő emberáldozatban és gazdasági válságban” is. Az eddiginél is súlyosabb következményeket csak a biológiai sokféleség megőrzésével, és az éghajlatváltozás megállításával lehet megelőzni. Hogy mit jelent ez egy város és a városlakók életében?
A klímakutató szerint fontos, hogy itt nem önmegszorításról, hanem egy olyan történelmi lehetőségről van szó, amely egy emberöltő alatt egyszer adódik. Általában nagyon nehéz bevezetni például a városi közlekedésben komoly változásokat, ám most erre adottak a lehetőségek. Ugyanígy ki kellene használni, hogy nagyon sokan megismerték a távmunka, a távoktatás, a távegészségügy lehetőségeit. Ezt már nem kell meglépnünk, csak meg kellene tartani ezeket az eredményeket.
Hasonlóan látja a helyzetet Karácsony Gergely, aki szerint rengeteg olyan zöld intézkedés jöhet szóba, amely nem jár lemondással. Sőt, akár a válság utáni talpra állásban is segíthet. Ilyen lehet például a főváros tervezett energiahatékonysági programja. A lakóépületek korszerűsítésével csökkenne az energiafelhasználás, ezzel a károsanyag-kibocsátás is. Munkához juttathatnák azokat, akik a válság idején elvesztették az állásukat, és jelentősen csökkentenék a szegényebb családok kiadási költségeit.
A főpolgármester szerint nagyon sok olyan lehetőség van, ami nem kerül ennyibe se. Elég csak végiggondolni, honnan kerül a zöldség a fővárosi cégek menzájára, és aztán megnézni, nem szerezhetnék-e ezt be ötven kilométeres körzetből. Vagy azt, hogy a fővárosi fenntartású piacokon hogyan lehetne helyzetbe hozni a helyi termelőket. De itt az idő arra is, hogy a fenntarthatatlan, távolsági tömegturizmus helyett felfedezzük saját városunk zöldterületeit. Vagy akár egy másik magyar városét. Budapest már felvette a kapcsolatot több önkormányzattal, hogy miként lehetne kölcsönösen támogatniuk egymás turizmusát.
A gyalogosok és kerékpárosok előtt hétvégékre megnyitott alsórakpart példája igazolja, hogy milyen nagy szükség van az ilyen területek felszabadítására. Karácsony Gergely szerint ugyanis a kerékpáros közlekedés részaránya mutatja meg, mennyire élhető egy város. Ahol magas, ott lehet biztonságosan közlekedni, kevesebb az autó és az emberek aktívabban viszonyulnak a hétköznapjaikhoz. Véleménye szerint nem azt kell számolgatni, hogy hány „autós” vagy „kerékpáros” van, hanem, hogy hány ember, aki közlekedni akar.
Ezért is jelent nagy gondot az ingyenessé tett parkolás. Nem azért kell a parkolódíj ugyanis, mert az fontos bevételi forrást jelent, hanem mert a közterület az egyik legfontosabb kincse a városnak. Minden négyzetmétert lehetne máshogy is hasznosítani: akár fát is ültethetnének oda, vagy egy teraszt is nyithatnának rajta. Ezek a helyek most még jobban felértékelődnek, hiszen szeretnénk elkerülni a zsúfoltságot. Hosszú távon persze a város szerkezetének újragondolása segíthet a közlekedési problémák megoldásában: olyan lokális központokat kell létrehozni, amelyek fölöslegessé tesznek egy csomó közlekedést, egyúttal a helyi gazdaságot is erősítik. Rövid távon ugyanakkor kis lépésekkel is eredményt lehet elérni. Ezért is javasolja a főváros, hogy ne mindenhol pontosan 8:00-kor kezdődjön a tanítás vagy a munkavégzés. Ha ezt sikerülne okosan elcsúsztatni időben, akkor a városra sem egyszerre zúdulna rá a forgalmi stressz.
Kihasználatlan lehetőségek
Róma átment egy kemény gazdasági válságon, amire az ott élők alulról jövő kezdeményezésekkel válaszoltak. Megszervezték a hiányzó szolgáltatásokat, oktatást, kultúrát, köztereket, sportot, élelmiszer-disztribúciót. Athénban sem okozott sokkot a leállás. Átéltek már válságokat, egyből tudták, mit kell tenni. Minderről már Polyák Levente, urbanista beszélt, mikor a külföldi példákról kérdezte Krizsó Szilvia.
Véleménye szerint nálunk sajnos sokszor pont a kis helyi közösségek, a gyakran ökologikusan működő kkv-k a leggyengébbek, amelyek könnyedén a válság áldozatául eshetnek. Ugyanakkor voltak olyan kezdeményezések, amelyek a nehéz helyzet ellenére is talpon maradtak. Leginkább azok, amelyeknek a profittermelésen túl a közösségi háttér is fontos eleme volt. Ezek mondjuk azok az éttermek, amelyek gyorsan átálltak házhoz szállításra, amit saját erőforrásból oldottak meg, és a „pincérjeik átvedlettek futárokká”.
Amit azonban nem lesz ilyen könnyű megoldani, az a közelgő ingatlanválság. Polyák Leventéék annak idején kidolgoztak egy programot a Kortárs Építészeti Központtal a kihasználatlan önkormányzati ingatlanok, üzlethelyiségek hasznosítására. Ezt akkor viszonylag kevéssé fogadták pozitívan. Most talán ismét itt a lehetőség, hogy elővegyék a témát, mert lehet, hogy hamarosan bajba kerülhet sok bérlők. Ugyanakkor lehetőségek is nyíltak ezen a téren. Olyan helyi szolgáltatások születnek, amelyekért korábban átutaztuk a várost, de most már nem. Így például több városban helyi coworking irodákat nyitottak – amolyan átmenetként a home office és az irodai munkahelyek között.
Karácsony Gergely szerint sem lehet üresen állni hagyni az önkormányzati bolthelyiségeket, ezért egy időre el is engedték a járvány sújtotta bérlők bérleti díját. „Elképesztő, hogy még a Városházán – a Belváros belvárosának a belvárosában – is van üresen álló üzlet.” – fogalmazott a főpolgármester, aki szeretné, ha ez egy működő példa lenne. „Ha pénzügyi alapon nem lehet kiadni, akkor kiadjuk civileknek, vagy olyan kisvállalkozásoknak, amelyek társadalmi hasznot hajtanak.”
A beszélgetés természetesen a folytatódik: május 28-án Karácsony Gergely főpolgármester Dúll Andrea környezetpszichológussal és Mautner Zsófia gasztrobloggerrel beszélget a fővárosi terek újragondolásáról, Krizsó Szilvia moderálása mellett.
